Köszönni jöttem, nem búcsúzni

Tíz és fél éve jöttem Pécsre és most úgy tűnik, ha nem is véglegesen, de hosszabb időre elhagyom.
Már a gyermek születése előtt is szóba került, hogy az első évben inkább a nagyszülők között ingázunk, mert a szmogos, zajos nagyváros kevésbé szerencsés egy kiskorú gyermeknek; nem mellesleg a kertes ház lényegesen nagyobb élmény lesz neki, mint egy negyvenöt négyzetméteres panellakás.
A barátok-ismerősök persze hiányozni fognak, de távolabbi otthonunk is csak 00kkm-re van, ami nem távolság. A szélessávú internetelérést elhagyni már nehezebb dió, mert ahogyan a medve nem játék, Michael Bay nem rendező, úgy a GG és a vidéki T-Home sem internet. Persze ez legyen a legnagyobb problémám, ha cserébe nem kell a gyökér szomszédok tévéjét hallgatnom hajnali egyig.
Az itteni lakással még nem tudjuk mi lesz, egyelőre nem találtunk alkalmas albérlőt, bár annyira nem is kerestünk. Majd alakul ez is, legalább pár rugóval bentebb lennénk, ha más vérét szopják a szolgáltatók.
Hát, ez megy most a Futrinka utcában.
Pecs panorama by Peter Mihovics (_alesi_) on 500px.com

Amikor tankok álltak a játszótereken…

Erről a képről beugrott, hogy anno a ‘90-es években még állt egy leselejtezett T-55, egy MiG-17 és egy löveg az egyik tiszakécskei játszótéren. Ne részletezzem mekkora élmény volt ezeken rambózni, jobban be voltunk sózva attól a három acél- és alumíniumhulladéktól, mint a tiszaparti sárcsúszdától*.

Azt nem tudom mikor kerültek oda, de mi legalább egy évtizedig nyűttük a gépeket, míg egy nap elvontatták mind, mondván: egyrészt nem játszótérre való az ilyesmi, másrészt a gépben tanyázó darazsak veszélyesek. Persze csak az egyik fejes remélt pár plusz szavazatot a kommunista hagyaték eltakarításáért és bizonyára attól is tartottak, hogy egy szép napon azt a tankot még beröffenti valaki egy hevesebb ellenzéki vita kapcsán.

A gépek helyére aztán modern, gyermekbarát bútorok kerültek. Azóta sincs ott akkora zsongás és izgalom, mert csak egy lett a sok, futószalagon legyártott játszótér közül. Kár érte, mert nem pár fényesre koptatott tank miatt lett a mi generációnk is olyan, amilyen.

*Sárcsúszda: a Tisza meredek, agyagos oldalában kialakított csúszda, melynek létrehozásához több hektoliternyi víz és egy tucat gyereksegg szükséges. A vizet persze elég melós két literes játékvödrökben felhordani a csúszós partoldalban és a nyomvonal kialakításához -a szülők nem túl őszinte örömére- jó pár műszálas fürdőruhát is fel kell áldozni, de megéri. Ez a csúszdatípus a legmenőbb turbó csúszdák színvonalával vetekszik, ugyanakkor ingyenes és kisebb a sor.